Meghívó

Tisztelt Lakosság!
Örömmel értesítjük Önöket, hogy a holnapi színházi előadáson a részvétel ingyenes lesz. Azok, akik eddig vásároltak jegyet, vissza fogják kapni a belépő árát.
Kérjük, jöjjenek el minél többen, töltsenek velünk egy kellemes estét!

Hirdetmény

Meghívó lakossági fórumra

Hajdúbagos Község Önkormányzatának Tanyagondnoki Szolgálata szeretettel meghívja Önt lakossági fórumára. Részletek>>>

Meghívó színházi előadásra

Hajdúbagos Község Önkormányzata szeretettel meghívja Önt és családját a 2020. 07. 04-én, szombaton 19 órakor kezdődő színházi előadásra, melyet az Önkormányzat jelentősen támogat, ezért a jegyek csak 1000 Ft-os áron vásárolhatóak meg az Polgármesteri Hivatalban.

Csepreghy Ferenc: Piros bugyelláris – népszínmű
Szereposztás:

Török Mihály, a tölgyesi bíró Pecsenyiczki Balázs
Anyuka Esztergályos Cecília
Zsófi, bíróné Placskó Emese
Csillag Pál, manipuláns őrmester Lipták Péter
Peták János, vén huszárkapitány Makrai Pál
Jóska, mindenes Szabó Kristóf
Pennás Muki, jegyző Tölgyesen Oroszi Tamás
Hájas Muki, uradalmi ispány Kozel Dániel
Kender Julis, özvegyasszony Lehel Kata
Menczi, a nevelt leánya Karaivanov Lilla
Kapitány, a huszároknál Raczkó Tamás
Kósza Gyurka, parasztlegény Kaluczky Zsombor
Csepreghy Ferenc „Piros bugyelláris”
című népszínműve alapján
írta és rendezte Galambos Zoltán
Díszlet Ábrahám Péter
Jelmez PLATHÓ

A történet:
Ne veszítsünk el semmit, mert abból könnyen baj lehet! Valószínűleg tudta ezt Csillag Pál őrmester is, de valahogy a piros bugyellárist, benne a század zsoldjával, mégis elhagyta. Új állomáshelyére érkezve ettől igen kínosan érezte magát. Hát amikor még az is kiderült, hogy szállásadója, Török Mihály a falu bírája, közben feleségül vette az ő hátrahagyott menyasszonyát…
Jelen van még: egy házsártos anyós, a falu idióta elöljárósága, néhány részeg huszár, a falu lakói és máris minden adott, egy az angol szalonvígjátékokat megszégyenítő humorú, de a századforduló magyar falujában játszódó fergeteges vígjátékhoz.

Hajdúbagos Község jegyzőjének tájékoztatója

Községi Könyvtár nyári nyitvatartás

A Községi Könyvtár a nyári szünetben rövidített nyitvatartással működik 2020. 06.18 – 2020. 08. 31. között.
Hétfő: zárva
kedd: 8-16
szerda: 8-16
csütörtök: 8-13
péntek: zárva
szombat, vasárnap: zárva

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság közleménye

Nemzeti Összetartozás Napja


2020. 06. 04.
Koszorúzás a Trianon Emlékműnél a 100. évfordulón



Trianon

Tisztelt Bagosiak!

Gyászos ez a nap, mégis emlékezni hívunk minden mélyérzésű magyart.

1920. június 4–én, ma 100 éve írták alá a győztes nagyhatalmak a Trianoni békediktátumot, amely azóta is sohasem gyógyuló seb a magyar szívekben. Magyarországot olyan mértékű tragédia, érte, amely példátlan nemcsak a magyar, de a világ történelmében is.

Az I. világháborút lezáró konferencián a győztes Antant hatalmak a béke feltételeiként nagy árat szabtak ki ránk. Az akkor ott tartózkodó magyar delegációnak 1 napot adtak, hogy összeszedjék az ellenérveket az igen szigorú feltételek ellen.

S hogy mi is volt ez a „békefeltétel”, mi volt az ára a békének?

Magyarország elveszítette lakosságának egyharmadát, területének kétharmadát!

Milyen békefeltételek azok, és legfőképpen kinek a békéjét szolgálja az, hogy több millió embert megfoszt a családjától, a falujától, a városától, a barátaitól, a hazájától. Ez nem a mi békénk, ez a mi tragédiánk és a győztes antant hatalmak szégyene. Szégyenteljes békefeltételek, melyek rajtunk kívül Németországot, Ausztriát, Törökországot és Bugáriát is sújtották, okot adva a második világháború kirobbantására, ami miatt újabb 50 millió ember veszítette életét!

Gróf Apponyi Albert valamennyi magyar szívéből beszélt amikor minden lehetséges módon megpróbálta a lehetetlent.

Beszéde egyik legmeghatóbb részletével idézzük fel a trianoni tragédiát.

Tegnap óta a helyzet számunkra megváltozott: hivatalosan tudomásunkra hozták a békefeltételeket. Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről elsőnek kell szólnom ezekről a feltételekről. De tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanoknak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.”

Hiába telt el 100 év. Trianon tarthatatlansága és igazságtalansága, azóta is sokkolja a magyarságot, éljenek a földgolyó bármely részén is. Szabó Dezsővel vallva; hogy minden magyar felelős minden magyarért.

És mégis nem telik el év, hogy ne emlékeznénk erre a napra, és hisszük azt, hogy el kell jönnie annak az időnek amikor részünkre is igazságot szolgáltatnak. Ha a zsidóknak kétezer év bolyongás után lehetett újra hazája Palesztinában, úgy 100 év után még mi is joggal várhatjuk, hogy Szent István öröksége, a Kárpát-medence, melyet az Isten is egy népnek teremtett ismét magyar lesz.

A Magyarok Világszövetsége találóan fogalmazta meg egy kiáltványában, hogy magyar az, akinek fáj Trianon.

A megemlékezésemet Pósa Lajos: Magyar vagyok c. versének idézetével zárom:

„Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,

Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!”

Isten óvja a magyarságot!

2020. június 4-én 14 órakor koszorúzás lesz a Trianoni emlékműnél.

Szabó Lukács Imre

polgármester

és a Képviselő-testület tagjai: Fehér Tiborné alpolgármester, Szegény Sándor alpolgármester, Bródi Józsefné képviselő, Nagy Károlyné képviselő, Pallás Károly képviselő, Szabó Károly képviselő.

Polgármesteri Hivatal és az ügysegéd ügyfélfogadási rendjének változása

Régebbi bejegyzések «