↑ Return to Látnivalók

Bagos a Skanzenben

A Szentendrei Szabadtéri Múzeumban található hajdúbagosi ház:

A falumúzeumban Magyarország tájegységei közül az Alföldi mezőváros, még épülő tájegység tagja ez az épület. Az utcasor harmadik épülete a hajdúbagosi tornácos lakóház, mely a Hajdúság kisnemesi hatásokat őrző építkezését szemlélteti. A kamraajtó szemöldökében talált évszám szerint az épületet 1835-ben építették. Csonkakontyos tetővel, esetlen boltíves tornácával szép példája a hajdúsági kisnemesi eredetű családok lakóházának. A telek beépítése előkertes, vagyis a lakóház nem az utcafronton, hanem attól hátrébb helyezkedik el. Alaprajza szoba-konyha-szoba-kamra elrendezésű, tornác csak a lakórész előtt húzódik. Falai fecskerakásosak: a szalmával kevert sarat villával rakták egymásra. Deszkás fafödémei fölé torokgerendás fedélszéket állítottak, melyet náddal fedtek be. Szobáit cserépből épített nagyméretű boglyakemencékkel fűtötték, a hátsó szobai kemence mellé takaréktűzhelyet, helyi nevén “beépített konyhát” állítottak. A konyha téglából falazott szabadkéményét elől-hátul széles boltívek tartották. A kémény alatt kétoldalt tüzelőpadkák voltak, középen körbejárható padka, az úgynevezett szabadkonyha magasodott.
A lakóház berendezése a kisnemesi származású, de paraszti életformát folytató Szántó család módos paraszti lakáskultúráját tükrözi vissza. A berendezés gerincét debreceni asztalosközpontban készített festett bútorok képezik, melyek az 1860-as évek után készültek.

A lakóház hátsó kamrájában fényképészeti műterem működik, amelyben a látogatók kipróbálhatják, hogyan festenek nagyanyáink, nagyapáink ruháiban, ezt fényképpel is megörökíthetik.


A lakóház mögé vályogtéglából épült kétrészes istálló kerül, melyben hajdúböszörményi festett koporsókból rendeztek kiállítást. A telek építményei közé tartozik még egy deszkásól, egy fonott kukoricásgóré és egy kút is.
A porta építményei 1998-tól látogathatók.

Forrás: Skanzen honlapja